Hogyan illesztheted be a burgonyát az étrendedbe, ha inzulinrezisztens vagy?

2017.10.06.

Tapasztalataink szerint, gyakorlott inzulinrezisztensek, cukorbetegek már kívülről fújják a tápanyagtáblázatot, a gyors és lassú felszívódású szénhidrátok sorát és minden alapvető és keresztkérdést is. Vannak úgymond “mumus” alapnyagok, amiknél még a leggyakorlottabbak is gondolkodóba esnek. Ilyen például a burgonya. Lehet, nem lehet? Csak kicsit, vagy kicsit sem? Püré vagy olajban sült? Nézzük, hogy is van ez!

Burgonya kisokos – Miből van a burgonya?

A köztudatban egyértelműen benne van, hogy, ha burgonya, akkor egyenlő szénhidrát. A burgonyának összesen 20%-a szénhidrát, ami főként keményítőből és minimális rostból tevődik össze. A burgonyának jelentős része víz-(75-80%), kis mennyiségű a fehérje-, valamint szinte jelentéktelen a zsiradék tartalma. Magas a C-, B1-B2 -vitaminok aránya és kiváló káliumforrásnak számít.

A gabonafélék után a legnagyobb mennyiségben termesztett növények közé tartozik. Nálunk ismertek az A-B- és C-típusú burgonyafajták. Az A-típusú salátának való, nem fő könnyen szét, a B-típusút leginkább főzésre használjuk ugyanakkor a C-kategóriába soroltak kiválóan alkalmasak sütésre, laza szerkezetüknek köszönhetően.

Miért vagyunk elővigyázatosak?

Relatív magas szénhidrát és alacsony rosttartalma miatt ad okot elővigyázatosságra az étrendbe történő beillesztése. Ezen tulajdonságai miatt könnyen emelheti az arra érzékenyek, vércukor és inzulinszintjét a fogyasztást követően. Ennek következménye nemcsak a felsorolt értékek romlása, de közérzetben is gyakran tapasztalható tőle az ún. “kajakóma” állapot, amikor a fogyasztást követően másra sem vágyunk csak egy kis alvásra, édességre, kávéra, de semmiképp sem a munka folytatására.

Ha szeretnéd megtanulni hogyan készítsd el kedvenc burgonyás receptjeidet és mire figyelj velük kapcsolatban, látogass el a Burgonyaest az IR jegyében tanfolyamunkra! Egy biztos, burgonyából nem lesz hiány!

 

potato2

A ételkészítési technika és a feldolgozottság mértéke befolyásolja a szénhidrátok felszívódásának  a sebességét.

Mire figyeljünk a gyakorlatban?

Minden élelmiszerre igaz, hogy minél inkább feldolgozzuk, annál kevesebbet kell a szervezetünknek dolgoznia vele, tehát annál könnyebben és hamarabb tud vércukor formájában a véráramba jutni, hirtelen vércukor emelkedést és nagy inzulin választ okozva. Tehát, ha főzzük, pároljuk, daraboljuk, törjük, pürésítjük, túlfőzzük a burgonyát, a keményítőt még könnyebben hozzáférhetővé tesszük a szervezet számára, azaz gyorsítjuk vele a szénhidrátok felszívódásának mértékét.

Tippek:

  • A burgonyával készült leveseket, főzelékeket egészítsük ki többféle zöldséggel. Például egy egyszerű burgonyalevest dobjunk fel még egy adag sárgarépával, zöldborsóval, zellerrel is.
  • Sűrítésre használjunk teljes őrlésű lisztet. Saját anyagával csak olyan levest vagy főzeléket sűrítsünk, ami alacsony szénhidráttartalmú zöldségekből áll például: brokkoli, karfiol, zeller.
  • Tésztaféléknél arra ügyeljünk, hogy teljes kiőrlésű lisztek felhasználásával, édes tészta esetén hozzáadott cukor nélkül (pl. szilvásgombóc), valamint az előforduló gyümölcs szénhidráttartalmával is számolva kerüljön a tányérunkra.
  • A burgonyás ételek fogyasztásakor mindig kerüljön a tányérunkra nyers zöldség és bőséges sovány fehérjeforrás, ugyanis ezekkel mérsékelhetjük a vércukor és inzulin emelő hatását. Tehát a fent említett szilvásgombóc desszert legyen, a fő fogásunk pedig lehet egy görögsaláta grill csirkével. Így nem csak a vércukrunk lesz biztonságban, haenem a jóllakottságérzetünk is.
  • Egy átlagos éttermi burgonyaköret általában 200-300 g.  Érdemes otthon legalább egyszer lemérni, hogy hogyan is néz ki a tányérunkon az étrendünkben meghatározott szénhidrátnak megfelelő adag, és így már könnyebben saccolhatjuk, hogy az étteremben mennyit ehetünk belőle.

Extra tipp: Legyen legalább 3 szín a tányérunkon. Nem csak az étvágyunkat hozza majd meg, de így könnyebben elérjük, hogy rostokban is gazdag legyen az adott étkezés!

Egyéni érzékenység is előfordulhat a burgonya és a vele készült ételek vércukorszint emelő hatásában. Ha bizonytalan vagy ezen a téren, kérd tapasztalt dietetikusaink segítségét vagy látogass el a 160g-os diéta titkai alapozó  előadásunkra!

Írta: Eitner Dóra, IV. éves dietetikus hallgató. Lektorálták: Gelencsér Adrienn és Vásony-Dékei Zóra, dietetikusok.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Regisztráció

Vezetéknév

Keresztnév

E-mail cím

Jelszó

Jelszó mégegyszer

Telefonszám (pl.: +36305550102)

Van ételallergiád/-intoleranciád?






A Sportkontroll visszajáró páciense vagyok.
Feliratkozom a Mandulaliget hírlevelére.
Elolvastam és elfogadom az Általános szerződési feltételeket
Regisztráció
Ezzel az email címmel már regisztráltak.
Google+