Így készültek a mesterművek Nagymamáink konyhájában

2018.07.06.

Manapság a rohanó világban már nehéz elképzelni milyen is lehetett konyhai gépek és a különböző konyhai eszközök nélkül főzni vagy süteményeket készíteni. Nagymamáink, dédmamáink idejében pedig így volt és akkor is meg voltak azok az apró trükkök, amikkel el lehetett érni a tökéletes formát és a kívánt eredményt.

Középpontban a konyha

A konyhának központi szerepe volt a családok életében, itt voltak a közös étkezések és a vendégek fogadására is gyakran ezen a helyen került sor. Télen itt volt a közös munkák helye; tollfosztáskor, kukoricamorzsoláskor. Nem csoda, hogy elhíresült az a mondás, hogy a legjobb buli mindig a konyhában van.

Számtalan lehetőség és funkció található meg a jelenleg kapható sütő berendezések esetében: alsó-felső sütés, légkeverés, grill funkció, “pizzamód” és még sorolhatnánk. Hogy mi volt régen? Csikótűzhely, kemence, sparhelt – talán nincs is finomabb a kemencében sült kenyérnél vagy a frissen szedett zöldségekből, sparhelten főzött levesnél, ugye?

Mesterművek formák nélkül

Speciális formák híján nem ártott egy kis leleményesség:  zománcozott fazékban sütötték a tortának való piskótát, valamint kis pogácsa szaggatókban az édes linzertésztájú aprósüteményeket. Gáztepsire helyezték a szaggatókat, így annyi süteményt tudtak egyszerre a sütőbe tenni amennyi elfért rajta. Mikor elkészült szépen kinyomkodták a formából, és tányérra pakolták. Az őzgerinc forma már akkor is több háztartásban megtalálható volt, ebben piskótatésztákat, kevert süteményeket készítettek. Díszítésére mandulát balansíroztak és gyufaszálvékonyságúra szeletelték, majd sündisznószerűen beletűzdelték vagy dióval rakták ki. Sütőpor, szódabikarbóna  hiányában az édes tészták közül a linzer és a piskóta fordult elő gyakrabban, de jellemzőek voltak a sós pogácsák és a kalácsok is és a ma már inkább édesen fogyasztott ételeket is gyakorta készítették sósan, mint például a réteseket is: nagy sikere volt a káposztás, krumplis, túrós változatoknak.

A rétes készítésekor a nagy konyhaasztalra házi vásznat terítettek és ezen nyújtották a tésztát, az egész asztal széltében – hosszában. Óvatosan és ügyesen kellett ezt a műveletet végezni, hiszen vigyázni kellett nehogy kilyukadjon a leheletvékonyságú rétestészta.

 

Elfeledett konyhai eszközök?

Kézi habverővel verték fel a tojásokat, rézmozsárban törték és zúzták a fűszereket, a magokat, kétkarú mérleggel mérték a megfelelő mennyiségeket.

A kenyeret élesztővel, vagy élesztő nélküli kovásszal készítették, alapanyagok függvényében kukoricával, burgonyával dúsították. Fa teknőben kézzel dagasztották, az asszonyok, lányok a gyakran 4-5 kg-nyi tésztamennyiségeket.

A levesbetétet; például csipetke, de a tarhonyát és az összes tésztaféleségeket maguk gyúrták és szükség szerint szárították, formázták majd felhasználták.

A lekvárokat üstben főzték, kompótokat, befőtteket száraz dunsztban tették el. Savanyúságokat, káposztát, uborkát szintén készítettek és fogyasztották nem csak idényjelleggel hanem az őszi, téli időszakban is. Fa hordóban, kisebb mennyiségek esetében nagyobb üvegekben tárolták őket.

Ehhez képest mennyivel egyszerűbb ma már a háziasszonyok feladata a konyhában ugye? Számtalan gép áll rendelkezésünkre és még félkész-kész alapanyagok is segítségünkre vannak ha épp nagyon késében vagyunk. De egy biztos: akármilyen felszerelt konyhánk is van, az étel tökéletessége, nem ezen múlik, hanem azon, amilyen szeretettel készítjük!

Írta: Eitner Dóra, dietetikus, lektorálták Vásony-Dékei Zóra és Gelencsér Adrienn dietetikusok.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Regisztráció

Vezetéknév

Keresztnév

E-mail cím

Jelszó

Jelszó mégegyszer

Telefonszám (pl.: +36305550102)

Van ételallergiád/-intoleranciád?






A Sportkontroll visszajáró páciense vagyok.
Feliratkozom a Mandulaliget hírlevelére.
Elolvastam és elfogadom az Általános szerződési feltételeket
Regisztráció
Ezzel az email címmel már regisztráltak.
Google+